2012. június 24., vasárnap

3. fejezet

-Szóval: Becky elég nehéz eset. Leona könnyebb. Ő például szerintem nem fog sikongatni, ha meglát.
A lépcsőn haladtunk fölfele, én elöl, Jay kicsivel mögöttem. A nagy magyarázkodásomban megfordultam és immár szembe Jay-jel hadonásztam. Ő meg csak édesen mosolygott mindezen.
-De nem szeretnék éjszakára is maradni.
-Már félig bennt vagyunk az éjszakában szóval...
-Jó, oké oké. Te mindent megmagyarázol!-nevetett.
Lassan felértünk és kopogtam.
-Nincs kulcsod?-kérdezte csodálkozva.
-De, csak jobb lenne ha előbb Leonával ismertetnélek, mielőtt bevezetnélek a háborús övezetbe.
Szerencsétlenségünkre pont Becky nyitott ajtót. Látszólag mi ébresztettük föl, de amikor meglátta, hogy ki áll mellettem kitágultak a pupillái.
-Jay..? Úristen...Hogy-hogy..hogy kerülsz ide?
Becky úgy beszélt vele, mintha már több éve ismerné és ezt Jay-t nagyon zavarta. Láttam rajta.
-Öhmm..Sziaa..Becky, ugye?
-Igen, igen. Gyertek be!
Tágasabbra tárta az ajtót, hogy mindketten beférjünk.
Leona unottan kapcsolgatta a tv-t, föl se nézett.
-Becky..Darcy jött meg vagy...Azt a rohadt..!
Az utolsó már nekünk szólt. Leona elképedve és leesett állal bámulta Jay-t.(Most komolyan csak én nem esek tőle pofára?)
-Szia szia!-ugrott fel Leona energikusan.
-Helló...-köszönt Jay zavartan.
Mivel úgy gondoltam nem kínzom tovább, megfogtam a kezét és magam után húztam a lépcsőn, a szobámba.
-A barátnőid..furcsáák.-jelentette ki spontán.
Nem fújtam föl a dolgot, inkább felnevettem:
-Igen. Ezért gondoltam, hogy megszabadulni tőlük.Amúgy szerintem...a te barátaid se mások.
-Nathan-ra meg a többiekre gondolsz?
Nyitottam a számat, amikor megszólalt a csengő.
-Hagyd majd a lányok lent kinyitják. Amúgy igen rájuk. Nathan tipikus az a...A franca, hogy nem tudjátok kinyitni az a rohadt ajtót!
Jay tágra nyitott szemmel bámult rám.
-Ez nem szokásom, bocsi!
Két perc alatt lentvoltam.
-Húúú!-tátottam el a szám, amikor megláttam ki áll ott.
-Látod, mondtam hogy hülyeség volt ez az egész. Ez a GPS nem ér semmit.. Ó helló!
Nathan Sykes hatalmas mosollyal fordult felém,mikőzben Max sűrűn pislogott.
-Szia szivi tudom hülye kérdés...
-Ne hívj szivi-nek!
-Jó szóval..nincs nálad egy maaaagas...göööndör pasi? Na hülye kérdés volt tudom, csá!
-Jay-re gondolsz?-tártam ki az ajtót, hogy láthatóva tegyem a már mellettem toporgó fiút.
-Aztaaa! Nathan legközelebb bízni fogok benned ez a GPS tényleg bejött!-csodálkozott Max.
-Jó hogy rájössz.-vágott sértődött képet Nath.-Öreg, mit keresel itt? A koncert óta eltűntél! Tom teljesen le van taglózva! Azt hitte meghaltál...
Na erre gondoltam amikor azt mondtam, hogy egy "kicsit" furák.
-Legközelebb nem kell minden útjába kerülő csajjal flörtölnie. Kelsey már így is elég féltékeny.
-Jó jóó csak gyere már. Hulla fáradt vagyok.
-Megyek-kisuhant mögöttem, majd amikor a többiek már eltűntek visszafordult:
-Remélem még találkozunk Darcy!
Elég magas volt ahhoz, hogy puszit nyomjon a fejem tetejére, amivel elérte azt, hogy rákvörösre piruljak.


TW

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése